Már megint nem jön be az internet. Tegnap szabadnapom volt, végre csütörtökön letudtuk az első Cabaret-et, ami szerintem ahhoz képest, hogy Cata majdnem lerúgta a fejemet a kán-kán közben, egészen jól sikerült. Hicham persze kritizálta a bolgár lányt, Kate-et, hogy nem elég felszabadult, szegény most lépett fel először életében, senki nem várhatja tőle, hogy tökéletes legyen... Szerintem, ha adott volna neki egy-két hetet, egészen belejött volna, de sajnos nem így történt...
A Cabaret után elmentünk Stefannal, a román szakáccsal Protarasra, de hajnal járomra értünk oda, és minden ki volt halva. Végül a Boogiesban kötöttünk ki, de semmi kedvem nem volt táncolni, mert ha a munkád a bulizás, akkor a hátad közepére sem kívánod az egészet a szabadidődben. Így búsan ültem a Bacardi-kólám előtt, és alig bírtam megmozdulni, mert nagyon fájt a térdem. Valami történt vele tánc közben, most leguggolni sem bírok normálisan. Még jó, hogy hoztam otthonról térdrögzítőt, így most az van a lábamon. Azt hittem másnapra jobban lesz, de sajnos még most is alig bírok mozogni, de a szabadnapomon muszáj volt elmennem egy-két boltba, hogy olyan alapvető dolgokat vegyek, mint tusfürdő és sampon, mert nem akartam az itteni méregdrága boltokban megvenni.
Az Orphenidas Paralimni közelében nem nagyon vált be, így busszal bementem Protarasra a LIDLbe, hogy vegyek pár dolgot. Útközben találkoztam pár ismerőssel, a OneStopos Bonnieval, meg Évával, aki a szomszédos hotelben, a Crystal Sandsben dolgozik.
Egész jól éreztem magam, és vártam, hogy hazaérjek, a buszon még vendégekkel is találkoztam a hotelből, és gondoltam, hogy egyből átmegyek a szomszédba a Barbeque Partyra, amit James-ék szerveztek. Azonban....
Mikor beléptem az ajtón, azt hittem, hogy rosszul látok, egy vandonatúj jövevény érkezett narancssárga pólóban, az angol Nathalie. „Nem tudtam mire vélni” a helyzetet, így egyből felhívtam Jánost, akit az Artemis hotelbe tettek át, mert biztos voltam benne, hogy valami változás lesz. A többiek nem voltak sehol, de nagysokára megtaláltam a bolgárokat a szobában, és azt mondta Katerina, hogy Hicham kirakta őt a csapatból, mert nem tud táncolni, ezért megy át a Malamába Charlie tesójáékhoz. Először azt hittem, hogy engem raktak ki, mert már a kezdetektől fogva nem jövünk ki Hichammel, egyszerűen ha meglátom, már összeszorul a gyomrom... Kat nagyon fel volt háborodva, hogy csak lazán benyögték neki, hogy holnap költözik, és nagyon szomorúak voltak Martinnal.
Ma semmi nem volt a régi, feszült légkör uralkodott, az angol csaj már az érkezés után elkezdett hisztériázni, hogy mennyire hiányoznak neki a barátai, és ő amúgy csak ideiglenesen van itt.. Hoho... Ráadásul most elvileg ő lenne a szobatársam, de az angol barátaihoz annyira ragaszkodik, hogy képes minden este éjfél után bemenni Protarasra, hogy velük aludjon. Nem tudom meddig fog ez működni, de én nem szeretnék vele aludni, amíg itt vagyok. Ugyanis én is költözök.... Úgy néz ki.
A KidsKlubban szorgoskodtam ma, mivel az angol csajt be kell tanítani az activitykre, de annyira megviselt Kat kirakása, hogy egyszerűen nem tudtam felszabadult lenni, túl nagy a nyomás itt, és az összes szabadidőnk arra megy el, hogy Hichamet szidjuk, míg a többiek nem képesek összefogni, hogy mi rakjuk ki Hichamet, ezért szép lassan szerintem mindenki el fog menni, és biztosan Martin lesz a következő, mert neki is tele vana hócipője ezzel a semmilyen vezetési stílussal. A tunéziai amúgy az előúadás napján rakta össze az egész showt, nem neki kell égnie, mi csináljuk amit akarunk, ugyanis minden easy... Na ja, neki 20 év tapasztalattal a háta mögött, tuti easy minden.
Így ebéd után fölhívtam Bonniet, hogy megsérült a térdem tánc közben, és nem hiszem, hogy egyhamar regenerálódni fog, mert már korábban is voltak problémáim vele. Nem akartam Hichamet szidni, mert úgyis rosszul jönnék ki a dologból, így pár napon belül, ha találnak nekem egy másik hotelt, akkor oda fogok menni. Mikor Hichamnek mondtam, hogy fáj a lábam, azt mondta maradjak otthon, és akkor nem kapok fizetést, de én dolgozni jöttem ide, nem az izületeimet regenerálni. Így megmondtam Bonnienak, hogy olyan hotelbe szeretnék menni, ahol nincsenek táncos showk, mert nem akarom szétb*ni a térdem, annyit nem ér az egész. Most mindenki tök ideges, és még az internet is elment...
Remélem, hogy jó helyre fogok kerülni, ez a legjobb megoldás, mert nem akarom a következő fél évet egy tunéziai tevehajcsár szidalmai közepette tölteni.
Utolsó kommentek